informatika tanítás

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló rendelet alapján érettségi vizsgát két vizsgaidőszakban, a május-júniusi és az október-novemberi vizsgaidőszakban lehet tenni. Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lapon történik, amely online kitölthető.

A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e, az október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-e.

Érettségi vizsgára a tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók a május-júniusi vizsgaidőszakban csak a „saját” középiskolájukban jelentkezhetnek. Minden további információt és segítséget a vizsgázónak a „saját” középiskolája fog megadni. A tanulói jogviszonnyal már nem rendelkező vizsgázók a fővárosi, megyei kormányhivatalokban (továbbiakban kormányhivatal), vagy egy vizsgát szervező középiskolában jelentkezhetnek személyesen vagy postai úton.

Az érettségi bizonyítvány megszerzését követően bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni, függetlenül attól, hogy az adott vizsgatárgyból milyen szintű és milyen eredménnyel rendelkezik a vizsgázó. (Akár olyan vizsgatárgyból is tehet érettségi vizsgát az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező vizsgázó, amelyet középiskolai tanulmányai során egyáltalán nem tanult.) Nem minden vizsgatárgyból lehet emelt szinten vizsgát tenni. Az aktuális vizsgaidőszakban emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak listája letölthető innen.

Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, és nem áll tanulói jogviszonyban egyetlen középiskolával sem, az érettségi vizsgák számára vizsgadíj kötelesek.

A vizsgadíjak mértéke a kormányhivatal által szervezett vizsgák esetén:

• a több vizsgarészből álló vizsgákra (az idegen nyelv, a testnevelés, az informatika és az informatikai alapismeretek vizsgák kivételével) 17.000 Ft/vizsga,
• az egy vizsgarészből álló vizsgákra 12.000 Ft/vizsga,
• az idegen nyelv, a testnevelés, az informatika és az informatikai alapismeretek vizsgákra 22.000 Ft/vizsga.

Ha a vizsgázó már megkezdte az érettségi vizsgáit, de nem szerezte meg az érettségi bizonyítványát, az egyes vizsgatárgyakból kapott érettségi eredményei nem „évülnek el” (ezekről törzslapkivonatot állítanak ki), és ezek az eredmények bekerülnek majd a későbbiekben megszerzett érettségi bizonyítványba, függetlenül attól, hogy az adott vizsgatárgy aktuálisan szerepel-e az érettségi vizsgatárgyak között vagy sem.

A vizsgaszabályzat értelmében a következő vizsgatárgyakból kötelező érettségi vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott vizsgatárgy.

forrás: Oktatási Hivatal

A közelmúltban ért véget New York-ban az egyik legnagyobb amerikai számítástechnikával foglalkozó cég bemutatója. Az előadás nagyrészt a köz- és felsőoktatás megreformálásáról, interaktív tartalommal való feltöltéséről szólt.

A prezentáció egyik kulcsmondata talán ez volt: “In general Education is in the dark ages” – tehát a közoktatás jelenleg a sötét éveit járja. Kifogásolták még azt is, hogy a diákok az otthoni ingerben gazdag környezet után az iskolapadba visszatérve kevés ingert kapnak, nehezen koncentrálnak és így nehezen is tanulnak.

Az elhangzott újdonságok közül az egyre inkább népszerűbb és hazánkban is egyre nagyobb teret kapó okostelefonok és tábla-pck rendszereire kapható oktatási anyagokon volt a hangsúly. Tehát olyan elektronikus könyveken, melyek sokkal interaktívabban adják át a szükséges tananyagot. Gesztusokkal forgatható, nagyítható képek és videók akár 3D-ben, a memorizálandó anyagot ki lehet emelni, és mellé akár jegyzeteket is írhatunk, amiket később bármikor lapozgathatunk. A legizgalmasabb az egészben, hogy a költséges könyvek helyett ezeket az “e-book”-okat akár az iskola tanárai is összeállíthatják, melyek ezután ingyenesen letölthetők.

Az elképzelés jövőjét az adja, hogy az informatika egyre nagyobb teret nyer a mindennapi életünkben, miért épp az oktatás maradna ki? A drága, nehéz és nem épp környezetbarát könyvek helyett egyetlen táblagépet hordhatnak az iskolások magukkal, melyen mindent megtalálnak. Fejezetekre, témakörökre vagy akár szavakra is kereshetnek, nem használódnak el és ha elavulnak nem kell belőlük új kiadást nyomtatni, csupán egy új verziót feltölteni az internetre.

Az informatikai forradalom korát éljük, hogy a fent említett újítások mikor érnek el minket csak idő kérdése.

 Az informatika a korábbi rémhírek ellenére nem tűnik el a közoktatásból

 2011 nyara

Az oktatási ügyeket 2010-ben átvevő Hoffmann Rózsa elindította a köz- és felsőoktatás gyakorlatilag teljes átszervezésének folyamatát. Ennek keretében – mivel a NAT átalakítása ennek munkának alapvető eleme – természetesen az informatika tanításának jövője is szóba került, e területen is elindult egy újragondolási folyamat. Ez önmagában teljesen természetes, különösen egy ilyen dinamikusan változó területen, ám a kormányzati kommunikáció sajátosságai miatt jól érzékelhetően egyfajta hisztérikus hangulat alakult ki az informatikát tanító tanárok között is.

Hoffmann R. nyilatkozata szerint ugyanis "*/az/* */informatika tanítása fokozatosan kivonul az oktatásból/*". Szerinte csak azok számára kell tanítani a jövőben az informatikát (= a gépek be-és kikapcsolását stb.), akiknek nincs otthon számítógépük!!!! A többi gyerek remekül kezeli a technikát, pl. ő látta, ahogy a kis csángó gyerekek bravúrosan használják az okostelefonjaikat. Azaz */az informatikát alkalmazni/* kell, minden tantárgyban, korszerű pedagógiai módszerekkel. Emiatt küzdöttek azért, hogy */az informatika ne legyen kötelezően választható érettségi tantárgy/*. A technika önmagában ugyanis nem elég: a 70-80-as évek porosodó írásvetítőinek és drága nyelvi laborjainak kihasználatlanságával példálózott, illetve egy svájci kutatással, miszerint semmivel se lett jobb a tanítás az interaktív táblák alkalmazásával. Ellenzi a különálló informatika tantárgyat, mert szerinte az "az alapműveltség része", ezért "nem kell tanítani".”

A NAT informatikai részének kidolgozására létrehozott bizottság vezetője szerint hisztéria a gyökeres átalakításról szóló pletykasorozat. Reményi Zoltán közölte, hogy az új koncepció alig tér el a korábbi, már 2007 óta alkalmazott irányelvektől: megtartották az arányokat, sikerült megállapodni arról (az új szóhasználat szerint) „nemzeti minimumról”, mely elvárás a közoktatásból kikerülők részére – ez alapvető képességek és tudások meghatározását jelenti. Változás csak annyiban történt, hogy az elmúlt néhány évben az IT területén hangsúlyosabbá vált témákat is elővettek, ezek oktatását is előírják: ilyenek például az adatbiztonság, az információmegosztás utóbbi időben mind élesebbé váló gondjai, a mobilkommunikáció.

Összességében az látható, hogy a pletykák által tüzelt aggodalmak megalapozatlanok, de komoly pozitív változásokra sem számíthatunk. Az jól látható, hogy az informatika általánosságban véve sem számíthat a „húzó ágazat” címkére hazánkban. Az oktatási átszervezés „titkosítása” miatt azt sem látjuk, hogy pontosan milyen státuszba kerül az informatika az általános és a középiskolákban, ezért ha valaki arra számított, hogy ebben a ciklusban az IT kiemelt szerep kap a jövő generációinak felkészítésében, az bizonyára csalódni fog.

forrás: IT Café

A minisztérium elsiette: korántsem biztos, hogy a Microsoft termékei eltűnnek a köz- és felsőoktatásból.

Elhamarkodottnak bizonyult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) december végi egyoldalú kommunikációja a Tisztaszoftver program megszűnéséről. Az érintett oktatási intézmények 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket -írták.

A hír hatására kisebb pánik tört ki az iskolákban: a nyílt forráskódú szoftverekre történő, rohamléptekben levezénylendő átállással, illetve az idei informatikaérettségi lebonyolításával kapcsolatban hirtelen számos, a mai napig megválaszolatlan kérdés merült fel. A Computerworld írása felvetette: a tárca döntése káoszhoz és jogszabálysértő helyzethez vezethet az érettségiken, hiszen a diákok Microsoft-platformon készültek, és az utolsó pillanatban kell majd kitanulniuk az esetleges alternatívák kezelését.

Nem biztos semmi sem

Amint azonban az IT café megtudta: korántsem biztos, hogy március elejéig el kell távolítani a Tisztaszoftver program keretében használt Microsoft termékeket a köz- és felsőoktatási intézmények számítógépeiről. A szoftvercég hazai leányvállalata ugyanis az NFM egyoldalú bejelentését követően tárgyalásokat kezdeményezett az államilag finanszírozott licenckonstrukció folytatásáról a minisztériummal, ezek jelenleg is folynak.

Lapunk értesülését megerősítette Vályi-Nagy Vilmos, a tárca kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára is. Mint a szakpolitikus megkeresésünkre elmondta: a tárgyalások folyamatban vannak, és ha a Microsoft elő tud állni egy, a kormány által elfogadható és finanszírozható konstrukcióval, van esély a licencprogram folytatására. Az egyeztetések várhatóan még hetekig tartanak – tette hozzá. Az ügyben megkerestük a Microsoft Magyarországot is, de a vállalatnál nyilatkozatstop van érvényben.

forrás: IT café

Microsoft álláspont az NFM Tisztaszoftver programot érintő 2011. december 20-i kommunikációjával kapcsolatban

Össz költségvetési szinten a jelenlegi országos szerződés fenntartása a legköltséghatékonyabb megoldás, ezért a Microsoft elsősorban ezt ajánlja a magyar kormányzat felelős vezetői figyelmébe. A konstrukció folytatásáról tárgyalásokat kezdeményezünk a megfelelő szereplőkkel. Jelen szerződés értelmében erre legalább 3 hónap áll rendelkezésre, bízunk benne, hogy ez idő alatt sikerül megnyugtatóan rendezni a Tisztaszoftver Program sorsát. Ezzel párhuzamosan pedig kidolgozzuk azokat a megoldási lehetőségeket is, amelyek az egyedi intézmények számára jelenthetnek kedvező árú beszerzési alternatívát.

Folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket a lehetőségekről, s partnereik leszünk a lehető legkedvezőbb megoldások megtalálásában. Jelentős magyar piaci résztvevőként számunkra is létfontosságú, hogy a hazai oktatási rendszer tartalmával és műszaki támogatottsági színvonalával versenyelőnyt jelenthessen Magyarországnak.

 forrás: Microsoft Magyarország

A Minisztérium a versenysemlegesség szem előtt tartásával, a piaci verseny elősegítése érdekében meg kívánja szüntetni az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását. Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve - képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is. Ezért a jövő évi költségvetés költség alapú tervezése során a Tisztaszoftver program költségei nem lettek betervezve, így az érintett oktatási intézmények 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket.

2011. december 20.

forrás: tisztaszoftver.hu

Középiskolai tanár lévén már több éve foglalkozom az informatika, mint tantárgy tanításával és oktatásával. Eddigi munkám során készítettem fel gyerekeket és felnőtteket is érettségi vizsgára és ECDL modul vizsgára egyaránt. Ezt az oldalt azért indítom el, hogy segítsek Neked is felkészülni a vizsgára és az megfelelően sikeres legyen. De ha csak tanulni szeretnél, minden fajta vizsga réme nélkül akkor is üdvözöllek. Jó tanulást kívánok!